Adenoma glandulae suprarenalis
Tartalom
Nevezéktan[ szerkesztés ] A mellékvese elnevezése latinul glandula suprarenalis vagy glandula adrenalis, görögül επινεφρίδια epinefridiaangolul adrenal gland vagy suprarenal gland. Az orvosi nyelvben a magyar vagy a latin kifejezést használjuk. A görög elnevezést szóösszetételekben használjuk. Az adrenalin más néven epinefrin illetve a noradrenalin norepinefrin hormonok neve is a latin, illetve görög elnevezésből származik. Az emberi mellékvese fejlődéstana[ szerkesztés ] 23 hetes magzat veséjének balra és mellékveséjének jobbra mikroszkópos képe A kéregállomány a középső csíralemez származéka: mezodermális eredetű.
Hormonálisan inaktív mellékvesekéreg adenoma
Az embrionális élet 5. Ezek a sejtek alakítják ki a fötális mellékvesekérget primitív cortex. Később újabb coelomahámsejtek vándorolnak a mélybe, melyek körülveszik a fötális kéreg hámtelepét, és kialakítják a maradandó mellékvesekérget permanens cortex.
A terhesség végére a magzati mellékvese mérete megfelel a felnőtt ember mellékveséjéének. Születés után a fötális kéreg nagy része azonban hónapok visszafejlődik, a legkülső részéből pedig a zona reticularis származik. A maradandó kéregből fejlődik ki a zona glomerulosa és a zona fasciculata.
Főoldal » Betegségek » Cukorbetegség, pajzsmirigy, hormonok » Mellékvesék betegségei » Mellékvese túlműködés A mellékvese termelhet egy vagy több hormonból túl sokat.
A mellékvesekéreg végleges szerkezete a pubertáskorban alakul ki. A velőállomány a külső csíralemez származéka: ektodermális eredetű. A dúclécből sympathicoblast sejtek vándorolnak a mellékvesetelep közepébe, és kialakítják a mellékvesevelőt. A sympathicoblastokból alakulnak ki az autonóm idegrendszer szimpatikus részének idegsejtjei is.
A mellékvesevelő chromaffin sejtjei tulajdonképpen módosult szimpatikus posztganglionáris idegsejtek.
Az prosztata izgalom mellékvese anatómiája[ szerkesztés ] Az emberi jobb és bal mellékvese elölnézetből. Az emberi jobb és bal mellékvese hátulnézetből.
Mit jelent az adenoma?
A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú, lelapult szerv.
Tömegük egyenként gramm egy felnőtt emberben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt cortex és belső velőállományt medulla. A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga.
A szervet kívülről sejtdús kötőszöveti tok capsula fibrosa borítja be. A kötőszövetes tokból kötőszövetes sövények septa fibrosa nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak.
Mellékvese
A tok szerepe a szerv állományának egybentartása, védelme. A mellékvese retroperitonealis helyzetű szerv, a A vese felső pólusán helyezkedik el, adenoma glandulae suprarenalis zsíros tokján capsula adiposa belül. A zsíros tok stabilan rögzíti a benne található szerveket.
Az emberi mellékvese vérerei, nyirokerei és idegei[ szerkesztés ] Az emberi retroperitoneum elölnézetből. A képen megfigyelhető a mellékvese vérellátása is. A szimpatikus idegrendszer vázlata. Gray's Anatomy Artériák[ szerkesztés ] A mellékvese három verőérből kap vért: A főverőér hasi szakaszának; aorta abdominalis páros ága az alsó rekeszütőér arteria phrenica inferior.
Mellékvesekéreg rosszindulatú daganatai
Ebből ágazik le a felső mellékvese-ütőér arteria suprarenalis superior. A középső mellékvese-ütőér arteria suprarenalis media közvetlenül a hasi aortából ágazik le bal- és jobboldalt. A hasi aorta páros ága az arteria renalis veseütőér is. Mielőtt ez a verőér belépne a vesébe, leadja az alsó mellékvese-ütőeret arteria suprarenalis inferior.
A három verőér ágai a mellékvese kötőszövetes tokjában közös érfonatot képeznek. Innen kisebb artéria ágak arteriolák lépnek a adenoma glandulae suprarenalis kéregállományába, a felszínre merőlegesen, és ott tág - kapilláris falszerkezettel nem rendelkező - sinusoid hajszálerekké sinusokká alakulnak.
A kéregből a szteroid hormonokkal feldúsult vér a velőállományba jut. A velő vérellátása tehát egyrészt a kéregből érkező sinusok felől történik, másrészt viszont a kötőszövetes sövényeken adenoma glandulae suprarenalis jövő arteriolák felől, közvetlenül. A mellékvesevelő kapillárisai is sinusoid jellegűek. Vénák[ szerkesztés ] A mellékvesevelőből a hormonokkal feldúsult vér a sinusokból venulákba, majd ezekből egy központi vénába kerül vena centralis.
A centrális véna a mellékvese kapuján hilus keresztül hagyja el a szervet, majd vagy a vena renalis-on vesegyűjtőér keresztül vagy közvetlenül a vena cava inferior-ba vezeti a vért. A vena cava inferior alsó nagy véna adenoma glandulae suprarenalis jobb szívfélbe nyílik, ahonnan a vénás vér a kisvérkörbe kerül. A tüdőkből a vér a bal szívfélbe jut, majd innen az aortába pumpálódik.
- Prostatitis és méhek
- Számolási prostatitis Vélemények
A nagyvérkörön keresztül a mellékvesekéreg és -velő hormonjai eljutnak a célszervekhez, és kifejtik élettani hatásukat. Nyirokelvezetés[ szerkesztés ] A mellékveséből és általában a hátsó hasfali szervekből például a veséből az elsődleges nyirokutakon keresztül a nyirok az aorta körüli ágyéki nyirokcsomókba nodi lymphoidei lumbales vezetődik. Ezekből a másodlagos nyirokerek a truncus lumbalis-on keresztül vagy közvetlenül a cisterna chyli-be vezetik a nyirkot.
A cisterna chyli-ből a nyirok a ductus thoracicus-ba jut, adenoma glandulae suprarenalis a bal oldali vénás szögletben angulus venosus a bal vena brachiocephalica-ba nyílik, ahol keveredik a vénás vérrel.
Adenoma a mellékvesében (jelige: tejfi)
A kétoldali vena brachiocephalica a vena cava superior -ba felső nagy véna egyesül, mely a jobb pitvarba nyílik. Beidegzés[ szerkesztés ] A mellékvesevelő chromaffin sejtjein preganglionáris szimpatikus rostok végződnek. Ezek a háti thoracalis gerincvelő Th10—12 szakaszának oldalszarvaiban elhelyezkedő intermediolaterális magokat nucleus intermediolateralis képező idegsejtek axonjai. A gerincvelőből az elülső gyökereken keresztül lépnek ki, csatlakoznak a gerincvelői idegekhezmajd mint fehér myelinhüvelyű összekötő ágak rami communicantes albielhagyják azokat, és belépnek a szimpatikus határláncba truncus sympathicus.
Mellékvese túlműködés
Itt áthaladnak, de nem kapcsolódnak át az 5—9. Ez az ideg a rekeszizmot a páratlan gyűjtőérrel vena azygosjobb oldalonilletve a fél páratlan gyűjtőérrel vena hemiazygosbal adenoma glandulae suprarenalis együtt lépi át a belső crus mediale és közbülső szár crus intermediale között, így a retroperitoneumba kerül, ahol leszállva ismét elágazik, a plexus coeliacus -tól hasüregi fonat, plexus solaris, napfonat kezdődően.
A mellékvesevelőt ellátó rostok a mellékvesefonatba plexus suprarenalis futnak, belépnek a mellékvesébe, és átkapcsolódnak a mellékvesevelő chromaffin sejtjeire. Adenoma glandulae suprarenalis ingerületátvivő neurotranszmitter az acetilkolinmely a chromaffin sejtek nikotinos acetilkolin-receptorához kapcsolódik.
A plexus adenoma glandulae suprarenalis a plexus coeliacus-ból származó posztganglionáris rostok is jelen vannak.
A szimpatikus idegrendszer és így a mellékvesevelő legfőbb agyi szabályozórendszerei a limbikus rendszer és a hipotalamusz. Az emberi mellékvese szöveti szerkezete[ szerkesztés ] Az emberi mellékvese mikroszópos képe. Az emberi mellékvese szöveti szerkezete. A adenoma glandulae suprarenalis cortex állománya szövettanilag három, a felszínnel párhuzamos rétegre osztható.
Mellékvesekéreg-rák tünetei és kezelése
Vékony réteg, közvetlenül a kötőszövetes tok alatt. Sejtjei adenoma glandulae suprarenalis rendeződnek.
Cím: Szeged, Izabella u. Adattovábbítás harmadik fél részére Az Adatkezelő csak kivételes esetben adhatja át az Ön személyes adatait más részére, ha az adatok továbbítása az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Adatbiztonsági intézkedések Az Adatkezelő a kockázat mértékének megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja az Ön személyes adatainak biztonságát, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet.
A sejtcsoportokat sinusoid kapillárisok veszik körül. A sokszögű sejtek a felszínre merőleges gerendákat képeznek. A gerendák között, velük párhuzamosan futnak a sinusok.
Hálózatos sejtkötegekből áll, melyek között sinusok futnak. A kéreg sejtjei szteroid hormonokat adenoma glandulae suprarenalis. Ennek megfelelően a sejtplazmában koleszterinészterekből álló lipidcseppek, fejlett sima felszínű endoplazmatikus retikulum sERés tubuláris mitokondriumok találhatók. A zona reticularis sejtjeiben megjelenhet "kopási adenoma glandulae suprarenalis lipofuscin is. A adenoma glandulae suprarenalis medulla állományát Prostatitis mátrix gerendákba rendeződött ún.
A gerendák között találhatók meg a sinusok. A chomaffin sejtekben membránnal határolt váladékszemcsék találhatók, melyek a hormonokat raktározzák, majd a sejten kívülre ürítik. A chromaffin granulumok tartalma: adrenalin vagy noradrenalinchromograninok vivőfehérjékATPleu- és met- enkefalindopamin-béta-hidroxiláz. Chromaffin sejtek találhatók még a szimpatikus dúcok közelében is, ún. A chomaffin sejt elnevezése onnan ered, hogy ha ezeket a sejteket krómsó -oldattal kezeljük, a bennük karfiol a prosztatitisből hormon tartamú granulumok barnára színeződnek, ugyanis a katekolaminokat a krómsók oxidálják, színes terméket eredményezve.
Az emberi mellékvesekéreg élettana[ szerkesztés ] A szteroidszintézis folyamata angol A mellékvesekéreg mindhárom rétege a koleszterin többlépcsős átalakításával szteroidhormonokat termel, melyeket a mirigysejtek nem képesek jelentős mennyiségben felhalmozni, raktározni, hanem folyamatosan ürítik őket a szinuszoid kapillárisokban áramló vérbe.
A legkülső zona glomerulosa mineralokortikoidokat szintetizál, melyek a szervezet só-víz háztartását szabályozzák. A középső adenoma glandulae suprarenalis fasciculata elsősorban glukokortikoidokat pl. A belső zona reticularis főként androgéneket szintetizál, melyek a nemi jellegek kialakulását befolyásolják. Valamilyen mértékű kortizol- androgén- sőt, kis mértékű ösztrogéntermelés azonban mind a zona fasciculata-ban, mind a zona reticularis-ban megfigyelhető.
Megjegyzendő, hogy a szervezet valamennyi szövete közül a mellékvesekéreg aszkorbinsav - C-vitamin- tartalma a legmagasabb, ennek oka azonban egyelőre ismeretlen. Az ACTH szerepe[ szerkesztés ] Agyalapi mirigy narancssárga A mellékvesekéreg fennmaradását, hormontermelését és véráramlását egyaránt serkenti az adrenokortikotrop hormon ACTHmelyet az agyalapi mirigy elülső lebenye adenohypophysis termel, a napszaktól függően cirkadián periodicitás, diurnális ritmus : ébredéskor a legnagyobb mértékben, majd az ébrenlét során folyamatosan csökkenve, és alvás alatt újra növekedve.
ACTH hiányában a zona fasciculata és zona reticularis hormontermelése csökken, és maga a szövet is elsorvad atrophiamíg tartósan magas ACTH-koncentráció esetén a mellékvesekéreg sejtjeinek száma és mérete is megnő hypreplasia és hypertrophiahormontermelésük pedig fokozódik.
Az ACTH egy 39 aminosavból álló peptidamely a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjeinek sejthártyáján elhelyezkedő ACTH-receptorhoz kötődve, stimuláló Gs-fehérje közvetítésével aktiválja az adenilát-cikláz enzimet, ami a sejten belüli adenozin-trifoszfátból ATP ciklikus adenozin-monofoszfátot cAMP termel.
A cAMP fő funkciója a proteinkináz A PKA aktiválása, mely a sejten belüli célfehérjéket foszforiláció révén szabályozza, bizonyos szerin illetve treonin aminosavakhoz ATP-ből származó foszforilcsoportot kapcsolva, s így a célfehérjék szerkezetét és funkcióját megváltoztatva. Az ACTH hatásai: a zona fasciculata és a zona reticularis szövetének fenntartása; a szteroidhormonok szintézisének fokozása: a lipoprotein adenoma glandulae suprarenalis növelése, a koleszterin szintézisének gyorsítása, a koleszterinészter hidrolízisének fokozása, a koleszterin- pregnenolon átalakulás gyorsítása; bizonyos fehérjék szintézisének fokozása [ LDL -receptorok LDL: low density lipoprotein, alacsony sűrűségű lipoproteinszteroidgenezist akutan reguláló fehérje StARcitokróm P oxidáló enzimek, adrenodoxinadrenodoxin-reduktáz ]; az aszkorbinsav véráramba ürítésének előidézése; a mellékvesekéreg véráramlásának fokozása vasodilatatio, értágítás.
A mellékvesekéreg működését az ACTH-on kívül egyéb hormonok és más tényezők is befolyásolják. A zona glomerulosa hormontermelését az angiotenzin II serkenti.
